Balla D. Károly (a korai, főleg kamasz kori kísérletektől eltekintve) 1997-től lett rendszeres naplóíró. Ekkor már számítógépen dolgozott, de internetkapcsolat híján a webes megjelenítésre nem gondolt. Netnaplót UngParty Manzárd címen 2002 szeptemberétől kezdett írni. A webhely már 2000-től működött, a legelején az UngBereg Művelődési és Irodalmi Alapítvány közleményeinek adott helyet, majd a Pánsíp digitális folyamával egészült ki a 2001-től egyre több alrendszert tartalmazó UngParty NetCafé gyűjtőcím alatt. Newság címmel ennek kezdettől volt hírrovata, amely eleinte csupán információk közlésére szorítkozott. Ezek később kommentárokkal egészültek ki, mígnem Közhírek, magándohogások alcímmel valódi netnaplóvá vált. A Manzárd - pontosabban Balla D. Károly webnaplójának fővonala - az évek során sok változáson esett át. Két legutóbbi változatában először cirka öt éven keresztül BÁZIS BLOG néven, majd 2011-től az úgynevezett BDK napi BLOG címen érhető el.
Manzárd - BDK - Balla D. Károly
Az UngParty Manzárd alapítója és szerzője, valamint webszerkesztője és Google-optimalizálója 1957-ben (Wiki: 1956) született Ungváron (Kárpátalja, jelenleg Ukrajna), ma is itt él családjával. Író, költő, publicista, irodalomszervező, szerkesztő, blogger, webrátor és önkéntes mérvadó piréz jogvédő blogfő nemzetrondó. Szülővárosában érettségizett és folytatott egyetemi tanulmányokat, közben volt laboráns, kiadói korrektor és szerkesztő. 1989-től szabadfoglalkozású alkotó, kreátor, virtualizátor. Folyóiratok, kiadói műhelyek alapítása fűződik a nevéhez, több társadalmi és szakmai szervezetben töltött be szerepet, majd fokozatosan kivonult a közéletből és hosszabb ideje nem vesz részt pátriája kulturális életében sem. Meglehetős elvonultságban él az ungvári Vár tövében, de intenzív internetes tevékenységet folytat. Írói weboldalain, blogjain valaha napi rendszerességgel publikált, 2012-től ritkábban, de ma is közismertek irodalmi projektumai és webakciói. 1973-tól publikál, művei negyedszáznál is több önálló könyvben jelentek meg. Berzsenyi-, Quasimodo-, Lilla- és József Attila-díjas.Balla D. Károly - BéDéKá, BDK
posztumusz piréz író
A kárpátaljai magyar irodalomból részben-egészben kitagadott, bizonyos körökben fenegyereknek, mások által exhibicionista pozőrnek tartott Balla D. Károly (BDK, BéDéKá, BallaDé) saját magát az alábbiakkal szokta illetni: író, költő, publicista, blogger, műfordító, szerkesztő, virtualizátor, imaginátor és webrátor, továbbá manzárdőr és piréz. Egy ideje elsődlegességet élvez a posztumusz író önmeghatározás is, de találkozhatunk ilyenekkel is: BDK Virtu Óz, a nagy varázsló vagy ilyenekkel: önkéntes mérvadó, nemzerondó...
A közönségét többek között virtuális öngyilkosságával és gyakori halálhírével riagató excentrikus irodalmár a kárpátaljai Ungváron (Ужгород - Ukrajna) született 1957-ben (más források szerint 1956-ban). Szülővárosában érettségizett és folytatott egyetemi tanulmányokat. Előbb fizikát hallgatott esti, majd magyar nyelvet és irodalmat levelező tagozaton, összesen cirka 17 szemeszteren át - a diplomáig nem jutott el. Közben volt, ahogy ő emlegeti: „illegális segédműszerész”, továbbá segéd-, közép- és főlaboráns, majd csaknem tíz éven át tankönyvkiadói korrektorként (szűk 4 év) és szerkesztőként (bő 5 év) működött. 1989-től szabadfoglalkozású, független méregkeverő.
1973-tól publikál. Írásai előbb helyi kiadványokban jelentek meg, később Magyarországon és a nyelvterület szinte valamennyi régiójában. Egy rövid intermezzótól (2003-2004) és néhány tudtán kívüli közléstől eltekintve az utóbbi 20 évben kárpátaljai orgánumokban egyáltalán nem publikál.
Versei, novellái, esszéi, publicisztikai írásai, műfordításai, színpadi művei, naplójegyzetei és regényei 20-nál több önálló kötetben jelentek meg. Posztmodern interakcióból kifejlesztett legutóbbi regénye könyv alakban Tejmozi címen a Magvető gondozásában látott napvilágot 2011-ben - a kritikusok némelyike egzisztencialista aparegénynek minősítette. 22 év szünet után előkészület alatt áll könyve a Kárpáti Kiadónál is...
Jelentős irodalomszervezői múlt áll mögötte. Alkotócsoportok vezetése, folyóiratok, kiadói műhelyek, alapítványok, díjak alapítása, könyvfesztivál és irodalmi szalon szervezése fűződik nevéhez. Rövidebb ideig a kárpátaljai érdekvédelmi és szakmai magyarságszervezetek vezető testületeinek a munkájában is részt vett. Előbb a közéletből, majd fokozatosan pátriája kulturális életéből is kivonult. Ezzel párhuzamosan működésének fő színterét az internetetre helyezte át. Minezzel megelőlegezte magának fizikai állapotának azt a romlását, amely ma már nem is engedne meg másfajta életvitelt.
Utólag visszatekintve az 1970-es-80-as évek fordulójától kezdődően mintegy húsz éven át kifejetett intenzív irodalomszervezői munkáját eredményeiben nem tartja túl fontosnak és sikeresnek, sőt, azt gondolja, ennek a korszaknak az első évzizedéből semmilyen felmutatható minőségi eredménnyel nem büszkélkedhet a kárpátaljai magyar irodalom. A második évtizedben a Hatodik Síp c. folyóirat is inkább tényében, nem pedig az irodalmi folyamatra gyakorolt hatásában volt jelentős. Arra azonban mai napig büszke, hogy a 90-es évek első felében néhány tehetséges fitalt publikációs lehetőséghez juttatott és ő jelentethette meg a régió első és egyetlen avantgárd verseskötetét. Hatásában azonban ez sem értékelhető kellően: az akkori modernizációs folyamat megszakadt, folytatás nélkül maradt, a kárpátaljai irodalom visszasüllyedt a közszolgálati elkötelezettséggel járó sémákba és a provincializmusba.
BDK a 2000-es évek elejétől kezdve irodalmi és közéleti tevékenységét a világhálóra helyezte át. Mára a legkülönbozőbb témájú és műfajú világhálós oldalainak, blogjainak a száma több tucatra tehető. Irodalmi projektumait és webakcióit, közéleti, kulturális és naplószerű jegyzeteit, aktuális műveit és alkotói archívumát összességében napi ezres számban látogatják az olvasók. >> fontosabb weboldalainak listája
Számos díjban és szakmai elismerésben - így József Attila-díjban (2000) részesült, munkáival több pályázaton szerepelt eredényesen.
1984-től az Ukrajnai Írószövetség tagja. 1993-tól 2004-ig a Magyar Írószövetség rendkívüli majd rendes, 1995-től választmányi tagja, 2002-től a Költői Szakosztály elnökségi tagja. 2004-ben minden tisztségéről lemond és kilép az Írószövetségből.
2007-ben virtuális öngyilkosságot követ el, azóta posztumusz írónak tekinti magát. Ugyanebben az évben nyilvánítja magát piréznek és megalakítja az Egyek alkotócsoportot.
[Minderről részletesebben itt: Balla D. Károly írói oldala]
Keresőoptimalizálás SEO szakértőtől |
|---|
