Mit kell tudnia egy újságírónak?

Újságírás, PR-cikk írás, megjelenés

PR-cikk elhelyezés
PR-cikk írás, megjelenés ára nincs a listán

Feltűnt, hogy egy nemrégiben megjelent angliai felmérés szerint (brit tudósok, haha) a szerkesztők továbbra is a hagyományos újságírói képességeket értékelik a legtöbbre az online világban is. A brit National Council for the Training of Journalists felmérése során 99, vélhetően kicsit vaskalapos szerkesztőt kérdeztek meg, akik a cikkírást, az új témák felkutatását és az interjúkészítést tették az első három helyre. A webes készségek és a közösségi médiában való jártasság csak a lista végén szerepelt. Hogy tudnak-e PR-cikket írni, nem is szerepelt a kérdések közt.

Persze, cikkeket írni minden újságírónak tudnia kell, a megfelelő témákat is meg kell tudni találni, mégis furcsa 2020-ban egy olyan kívánságlista, amin például a közönséggel (olvasókkal, nézőkkel, hallgatókkal – Fb, Twitter, saját blog) való kapcsolat is csak a 7. helyen szerepel.
Mielőtt nagyon mellre szívnánk ezeket az eredményeket, érdemes egy pillantást vetnünk a National Council for the Training of Journalists weboldalára. Itt kiderül, hogy az NTCJ a különböző képzések mellett az National Certificat Examination (NCE), vagyis az újságírói vizsgabizottság működtetetője. Ezt a bárcát kell ma megszereznie annak, aki ma az Egyessült Királyságban újságíróként akar dolgozni. Ez a vizsgarendszer pedig az NTCJ szerint úgy jó, ahogy van, forradalom helyett legfeljebb csak némi fejlesztgetésre van szükség. Ezt kívánja igazolni a kutatás is. Azt pedig mi igazán jól tudjuk, hogy nagyon egyszerű olyan kérdéseket feltenni, amikre az elvárt válaszokat kapjuk meg. Így maradt ki a szövegmarketing. Az adott weboldalon aztán így a PR-cikk elhelyezés is teljességgel kizárt.

Más kutatások szerint a technológia egyre nagyobb szerepet játszik a public relations világában. Ez egyértelműnek tűnik például az internet, a web és a digitális újságírás korában, de a kérdés valójában összetettebb. Egyrészt a fiatalabb, y- és z-generáció már ebben a világban nőtt fel, az egyetemi professzorok jó része viszont nem, ami azt az érdekes helyzetet szüli, hogy a diákok ezen a területen képzettebben, mint azok, akik oktatják őket. Másrészt, az marketing-újságírónak nem elég egyetlen platformon otthonosan mozognia, a nyomtatott sajtótól a videókon át az online portálokig és a közösségi médiában, egyszóval mindenhol el kell tudni igazodnia, sőt, a ma még fel sem talált közegekben is ahhoz, hogy mondjuk PR-cikkek írásának árából 2020-ban megéljen.

Szólj hozzá!