Hónap: 2020 február

Ivóvízkezelés Twinoxide fertőtlenítővel

Szerző:

Hogyan történik az ivóvízkezelés a gyakorlatban?

Ivóvízkezelés Twinoxide
Ivóvízkezelés a gyakorlatban

Mielőtt a poharunkba kerülne, tisztítani és fertőzésmentessé kell tenni… A vegyszeres fertőtlenítés korábban egyszerű klórozással történt, és ez az ipari méretű ivóvízkezelésnek csupán egyik, bár igen fontos fázisa volt. Lássuk, hogy zajlott a folyamat egésze.

A vízkezelés fázisai

Azt követően, hogy a nyersvizet kitermelik a föld alatti (talajvíz, artézi víz, karsztvíz) vagy föld feletti forrásokból (források, patakok, de leginkább folyók, tavak), számos vízkezelési folyamaton megy keresztül. Ilyen például az ilyen néven csak szakemberek által ismert koaguláció és  flokkuláció, vagy az ismerősebben hangzó ülepítés, derítés és a szűrés. A sorrend nem állandó, de legtöbbször a gyakorlatban ezeket követi az ivóvíz fertőtlenítése, amelynek során fertőtlenítőszert – általában klórgázt, Cl2 – adagolnak a rendszerbe, ipari méretekben ez adagolószivattyúk segítségével történik. Ahol nincs vezetékes víz, ott háztartási méretben klórmészt szórnak a kútba.

Olvass továbbIvóvízkezelés Twinoxide fertőtlenítővel

Gyümölcsevolúció

Szerző:

Epizódok a magyar gyümölcstermesztés  történetéből

Az őstermelői piac egyre (és méltán) hangsúlyosabb szerepet tölt be gazdaságunkban, amelynek több oka is van. Ezek között a tényezők között kiemelt helyet foglal el a tudatos vásárlói hullám, vagy éppenséggel az egészséges életmódra való törekvés.

A gyümölcstermelés már őseink, avagy a régmúlt idők hazai termelőinek életében is kulcsfontosságú volt, amelyet egyrész az a tény is bizonyít, mely szerint: gyökerei még a földművelés bevezetése és elterjedése előtti időszakokig is visszanyúlnak. A szorgalmas, serkentő gazda gondos kezei nélkül a természet elvadulna. Habár a modern technikai vívmányoknak köszönhetően a magyar őstermelők helyzete is, relatíve, egyszerűbbnek mondható, e gazdasági területről mégsem mellőzhető az egyik legfontosabb komponens: a gondoskodás, amelyet csak ember képes művelni.

Olvass továbbGyümölcsevolúció

IBC tartály kármentő tálcával

Szerző:

Műanyag IBC tartályok és ipari tálcák

kármentő tálca és ibc tartály
IBC tartályt helyeznek ipari műanyag tálcára

Képünkön három tárgy látható, ezek különösen fontos szerepet játszanak az olyan termelési folyamatokban és ugyanígy a feldolgozóiparban, ahol nagy mennyiségű folyadék, félcseppfolyós vagy ömlesztett anyag tárolására, mozgatására van szükség. A felvétel egy vegyigyárban készült, fontos művelet pillanatában: a raklapemelő kezelője ráhelyezi a konténert a biztonsági gyűjtőtálcára.

1. Négyszögletes ipari IBC-tartály

Itt a képen a központi szerepet kétségtelenül az a fehér műanyag tartály játssza, amelyet a szakirodalomban speciálisan IBC konténernek neveznek. Láthatóan ez egy köztes nagyságú, ipari felhasználású tárolóeszköz. Széles körben elterjedt és használatos, vegyipartól élelmiszeriparon át a gyógyszergyártásig és az ipari technológiákat igénylő ivóvíz-kezelésig.

Olvass továbbIBC tartály kármentő tálcával

A komplex létezés esztétikája

Szerző:

Dr. Kállay O. Béla laudációja könyvbemutatómon

A komplex létezés és a posztumusz élet

Balla D. Károly Posztmodern halál, posztumusz életKezdjük a könyvből vett két részlettel. BDK a kötet záró esszéjében szerényen megjegyzi, hogy

Sikeres virtuális öngyilkosságom nem vert fel nagy port, nem vert fel kicsit se, egyáltalán nem vert fel semmit, inkább csak értetlenséget keltett közelebbi-távolabbi ismerőseim körében. Igaz, akkori bejelentésemhez nem fűztem magyarázatot, a tedd a halált, ne magyarázd radikalizmusát akkor nem akartam sem bölcseleti megalapozottsággal felstilizálni, sem irodalmi előzményekkel megindokolni. De mivel évekkel később ezekre a magyarázatokra sor került, azt hiszem, most már elég sokan megérthetik ezt a részben tragikus, részben gyilkosan önironikus  performanszomat mint posztmodern öninstallációt.
Illetve:
A visszamenőleges megértést azzal is igyekszem elősegíteni, hogy időről időre beszámolok olvasóimnak az engem ért végzetes tragédiákról. Ezekben a tudósításokban az öniróniát sikerült vitriolosan gonosz öngúnnyá hizlalnom. Akciómnak köszönhetően a legnagyobb internetkereső – nem kis megelégedésemre – nevemre keresve előkelő pozíciba emelhozza hozza a Meghalt Balla D. Károly c. weboldalamat.

Az fenti és ehhez hasonló leírások mögötti tények jól dokumentálhatók internetes megjelenésekkel, így szembe kell néznünk azzal a paradoxonnal, hogy BallaDé valóban egy aktív posztumusz író, ezért talán érthető, hogy elesett lelkek és hasadt személyiségek búvárlásába alámerülve igen sokáig kérettem magam, míg elfogadtam a Mindenkönyvek, azaz a Liber-All Kiadó megtisztelő felkérését, hogy laudációt tartsak Balla D. Károly Posztmodern halál, posztumusz élet című életmű-kötetének ungvári bemutatója alkalmából. Vonakodásom oka az előbbieken túlmenően az volt, hogy túlságosan is jól ismertem az immár szövegállománnyá virtualizálódott szerzőt, léven, ahogy azt Cecil M. Joepardi megállapította, közelebb áll az itthez a messze, mint az otthoz a közel, így nem tudhatom tárgyilagosan szemlélni szerzőnk munkásságát és műveit; a köztünk most már hosszabb ideje, eszmélésünk óta fennálló, bizonyos nézetazonosságokat tekintve szinte ikertestvéri egyetértés óhatatlanul elfogulttá tesz a komplex létezés esztétikája iránt. És haránt.

> > A teljes szöveghez tovább:

Amiről szólani szerettem volna volt

Olvass továbbA komplex létezés esztétikája

Mit kell tudnia egy újságírónak?

Szerző:

Újságírás, PR-cikk írás, megjelenés

PR-cikk elhelyezés
PR-cikk írás, megjelenés ára nincs a listán

Feltűnt, hogy egy nemrégiben megjelent angliai felmérés szerint (brit tudósok, haha) a szerkesztők továbbra is a hagyományos újságírói képességeket értékelik a legtöbbre az online világban is. A brit National Council for the Training of Journalists felmérése során 99, vélhetően kicsit vaskalapos szerkesztőt kérdeztek meg, akik a cikkírást, az új témák felkutatását és az interjúkészítést tették az első három helyre. A webes készségek és a közösségi médiában való jártasság csak a lista végén szerepelt. Hogy tudnak-e PR-cikket írni, nem is szerepelt a kérdések közt.

Persze, cikkeket írni minden újságírónak tudnia kell, a megfelelő témákat is meg kell tudni találni, mégis furcsa 2020-ban egy olyan kívánságlista, amin például a közönséggel (olvasókkal, nézőkkel, hallgatókkal – Fb, Twitter, saját blog) való kapcsolat is csak a 7. helyen szerepel.
Mielőtt nagyon mellre szívnánk ezeket az eredményeket, érdemes egy pillantást vetnünk a National Council for the Training of Journalists weboldalára. Itt kiderül, hogy az NTCJ a különböző képzések mellett az National Certificat Examination (NCE), vagyis az újságírói vizsgabizottság működtetetője. Ezt a bárcát kell ma megszereznie annak, aki ma az Egyessült Királyságban újságíróként akar dolgozni. Ez a vizsgarendszer pedig az NTCJ szerint úgy jó, ahogy van, forradalom helyett legfeljebb csak némi fejlesztgetésre van szükség. Ezt kívánja igazolni a kutatás is. Azt pedig mi igazán jól tudjuk, hogy nagyon egyszerű olyan kérdéseket feltenni, amikre az elvárt válaszokat kapjuk meg. Így maradt ki a szövegmarketing. Az adott weboldalon aztán így a PR-cikk elhelyezés is teljességgel kizárt.

Olvass továbbMit kell tudnia egy újságírónak?